Éléstevékenységem sanyarú vs boldog napjai

Vidámság angyala, tudod, mi a szorongás, az önvád, szégyen, az unalom, rémület s a lidérces vad éj, amikor szivedet mint papírt gyűri és markolássza a romlás? Vidámság angyala, tudod, mi a szorongás? Óh, jóság angyala, tudod, a gyűlölet mi? S a görcsös ököl, a keserű…

Te, aki a szíved alatt, Hordtál egy gyermeket, Te, aki a testedből, Testnek adtál életet Te vagy az életem Egyetlen angyala, Te igazi és büszke, Szépséges édesanya Te voltál kezdetben A hibátlan jászolom, Te vagy az életben Őrzőm és pásztorom Te vagy a szívemnek…

A gyermek ifjuvá lett S az ifju férfivá. Esztendõ esztendõ után Jött a földet meglátogatni, S bucsút sem véve távozának. Õt sem kerûlték ki az évek, Elment hozzája mindenik, S nyomott hagyott arcán, szivén. Túl volt immár az iskolákon, Régen kijárta azokat, És benn volt a…

Azt akarod, hogy kilépjek magamból. Hát jól van, most kilépek. Vallom veled, hogy nem hiába élek. Vallom, hogy irgalom a kegyetlenség És áldás az átok Kell, hogy a termő magot földbe vessék, És néha vérrel és szennyel befessék A rejtett Cél felé futó világot. Vallom…

Allegoria Sirt az ég egyik szemével, A másikkal nevetett; Páros ívű szép szivárvány Koszorúzta keletet: Szép szivárványt, barna felhőn, Nézte ábrándos fiú, Egy sovárgó méla gyermek, Kékszemű, de szöghajú. "Be gyönyörű híd az ottan! Égi híd az" gondolá,…

Ki minek gondol, az vagyok annak... Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz…

Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár!   Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű…

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog, ...És rajta dúl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod, hogyha megkeres, Mint napsugár, ha villan a tetőn, Holott borongós már az este jön. Én nem…

Én szeretem a hű teheneket, Szemükben annyi mélabú eped.   És szeretem a fáradt lovakat, Mikor a jászolnál boronganak.   És szeretem a víg kakast, ha szól, Mikor gyöngy szürkül lila ég alól.   És szeretem a tücsköt, monoton Gyászával nyárutói lombokon.  …

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni?…

    Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes bársony-penész pihézze melledet. Nézz a magányba, melybe engem küldesz. Fogad morzsold szét; fald föl nyelvedet.  Száraz homokként peregjen szét arcod, a kedves. S ha cirógatnál nagyon, mert öled helyén…