Éléstevékenységem sanyarú vs boldog napjai

(A 15-16. napok kiestek, eltuntek...mint szurke szamar a kodben... koltozes volt es sirasrivas es elkoszones Herbietol...szomoru es felkavaro. Talan maskor majd megint megirom. De most eltunt es nem foglalkozom vele, veluk.)

Januar tizenhetedike, vasarnap

Hat, Anna meg aludt, igy Danival kettesben toltottunk egy igen hangulatos reggelit. Sikerult egeszen sokaig beszelgetnunk aztan leulnunk filmet nezni, aminek ket film let a vege. Majd elkezdtem osszerendezni a papairjaim az egy hetes trainingre. Ennyi Papir meg otthon sem kell, az ajanlasokrol nem is szolva – akit majd (allitolag) jol felhivnak es ha a vonal masik vegen valos a szemely es tenyleg ismer, akkor a szazezer lepcsobol egyen-ketton atmentel. Jajj, milyen faszba vagtam megint a fejszem! De gondolom a Joisten tudja mere iranyitson, en meg megbizom benne, szoval minden rendben.

A ropke delelotti papair-rendezgetes utan megbeszeltuk Danival, hogy Annaval bemegyunk az egyetemre nyomtatni, aztan meg mindenki megy a maga dolgara: ok vacsorazni barathoz, en meg Petivel a kedvenc pubomba –amennyiben van ideje- s onnan haza, mert hetfon indulas van. Stratford-upon-Avon allomasra, ahol meg majd felvesz valaki es tovabb visz.

Hat. A nyomtatas sikerult, kaptam nagyon kedves es meghato (tenyleg, es koszonom) ajanlasokat, amik elengedhetetlenek az elozo munkahelyrol es ismerostol meg barattol (akik minimum ismernnek 2 eve). Szoval hat nyomtattunk, aztan Annacska draga ment a dolgara en meg Kilburnbe az enyemre.

Peti raert. Amig vartam ra egy kedves fiatalember szorakoztatott, ahogy itt az szokott lenni (lehet peldat venni udvariassagbol es tarsalgasbol kedves magyar ferfiak). Szoval szorakoztatva voltam, meg egy sorre hivatalos, de azt lemondtam, megsem illendo elfogadni mikozben masra varsz. Ugye. Peti megerkezett amugy is hamar. Egy Guinness. Egy gintonic. Beszelgetes, `mar kene menni haza`, de meg uljunk be a masik helyre.

Nana hogy oda, amit delelott Annaval kineztunk mikozben vartunk a buszra. Vagyis Anna amr regen kinezte, leven sokat szokott varni a buszra. Jo. Hendrix – dupla gintonic, uborkaval. A hangulat fokozodik. Meg egy kor. Aztan a harmadik kor.  Nem reszletezem az alakohol bevitt mennyisege utani euforikus allapot  merteket. Feleslseges. Szerintem nagyon jot beszelgettunk es. Meg a boltba sikerult bemennem, gondoltam veszek cigit. Csokival, szendviccsel es ket jo szoval (agyar boltior) sikerult tavoznom – ha jol emlkeszem az ornek adtam valami csokinyuszis valamit. Biztos nagyon orult. Persze cigit azt nem vettem.

Haza fele felhivtam Annaekat, hogy mar uton vagyok (egy-ket kertben meg-megalltam mert hat a vegszukseg, es kozben hangosan kuncogtam, jajj de veszelyes eletmodot elek. Vajon ezert megbuntethetnek? Es ha igen, bekerul a CRB-ba es akkor vajon nem lehet buntetlen eloeletu es akkor vajon nem lehetekcarer vagy fizioterapeuta?). Szerencsemre Anna es Dani eppen arra jartak, amerre en kerekecske gombocska, igy picked me up with their car es mar uton is haza fele. Ami hat igy vissza tekintve eleg nagy szerencsem, mert igy is eleg keson sikerult agyba bujnom.

Hallottam, hogy Dani mondta, meg van a laptopom (eletem elso laptopja, amit ebayen keresztul vett nekem), de valahogy az eletnek ha nem is jobban, de annyira orulotem, hogy mar nem volt hova fokozni. Ugye. Rohogve agyba bujtam es gondoltam a holnapra. Vagy rohogve gondoltam a holnapra es agyba bujtam. De az is lehet, hogy holnapra gondolva rohogve agyba bujtam. Azt el is felejtettem, hogy Anna volt olyan draga, hogy adott valami meleg etelt (vazze, de nem emlekszem hogy mi volt, de teszta, talan.) Nelkule biztos nem eltem volna tul. Vagy csak nehezen. Ezer koszi!

Januar tizennyolcadika, hetfo

Sikerult felkelnem. Puceran bepakolni, meginni egy fel liter vizet es egy hasonlo meretu tejeskavet. Furdeni es rohogni, megint , akkor mar man. Reggeli elmaradt, ha csak az elozo naprol maradt szendvics maradekot es a taskamban talalt chipset meg m&m csokigolyokat tartalmazao zacskot meg nem emlitem. Nem is vettem, csak a vonaton, kesobb.  Meglepo volt. Reggel mar nem mondta Dani, de megkoszontem - van egy laptopom. Es adjak fel postan, igy mire visszaerek Londonba, ottan fog varni. Eletem elso laptopja. Jeah. Nelkule amugy meg nem is lennek meg. De tenyleg. Ez mar a sokadik szazad es hat haladni kell a korral.

Reggel tube, aztan vonat. Egy kis kaja, egy kis viz, unalmas hetkoznapok. (Masnaposan igy nezek ki egy Stratfordba tarto vonaton.)

Stratford-Upon-Avon. Nana, hogy kesett a vonatom es senki nem vart ram az allomason. De fasza gyerek voltam, amikor indulas elott feltoltottem, -`jeah` (ahogy Rekocska mondana)- a telefonom. Itt vagyok es mar jott is a kocsi, fel ora mulva. Zold auto, benne torpe ember. Nem beszel. Nem mosolygott, de vezet, gyorsan. Alcester. Kis varos. Benne az iroda. Kozepen a templom mogott. A recepcion mosolgyo leany es erkezok. Meg egy magyar. Keraly, nem vagyok egyedul az elienek kozott, egy ember beszeli a nyelvenm. Uff.

Nem is tudom mikor aludtam utoljara emeletes agyon. Talan az altalanos iskolaban, mikor a 8. osztalyban elmentunk `abba` az igen emlekezetes 1hetes nyari taborba meg a 14. szuletesnapomon. (Aki ismeri a tortenet, lehet nevetni es sirni es visszaemlekezni.) De ha akkor nem, most mar tudom, mert elegge emlekezetes. Foleg, hogy oda es vissza vagyok az emeletes agyakaert. Magasabban aludni, mint amugy. Izgi. Na de. Szoval a szobaban 2angol, 2magyar, 1ausztral es 1south african leany. Lepakolas es mar megyunk is a dolgunkra: warming up – mutassuk be a masikt a nagy publikum elott. Hi, o Klaidas. Masszor es fizioterapeuta. Enekelt egy korusban es carer szeretne lenni. Hobby, mint az enyem, es amugy is. Fasza, meg egy ertelmes leny, habar nem beszeli a nyelvemet. En sem az ovet.

Aztan videonezes es nem merulok bele a reszletekbe, de bosz jegyzeteles es figyelem, egesz jol ment. 8 values: reliable, dignify, confidential, respect etc. Este common room.

Hat! Milyen regen voltam mar kozos szobaban, de kurvara elveztem! Jujj, nagyon csunya szo. Litvanok, magyarok, angolok, russian, african... es mindenki beszelte a sajat nyelvet meg az angolt. Tiszta babiloni feeling. De meg nem omlott ossze. Haha. Es Klaidas meg Jevgenyin meg Svetlanocska es Marta es Lars es Donya es Tanya... edes emberek. Ejfeleig beszelgetes, besettenkedes a sotetben egy ismeretlen szobaba (vaksotet). Felmaszas a nyikorgo agyra -ami by the way, mikor megfordulsz hullamzik alattad-, szobasarok szamolas es alvas. Mint a bunda.

Januar tizenkilencedike, kedd

Hajnalban keles. Furdes – ami nem egyszeru, mert a ruhaid a borondben, meg mindig nem latsz (meg nem kelt fel a nap, de a fuggonyok is behozva) semmit a sotetben, viszont a furdoszoba fala felig uveg, igy legalabb jol feltudod ebreszteni a tobbieket fel7kor (9am kezdodik a training); es persze nem feledkezzunk el a berrego hangrol, hiszen anglaban ha felkapcsolod a villanyt (azaz meghuzod a zsinort), akkor a legkondi is beindul es addig mondja, mig total hallaskarosult nem leszel. Ole. Ettol izgi a kollegiumi elet.

Reggeli, kv, labas ritas es rukitu.

9am. Gyulekezes, training. Angolul egesz nap es jo. Szeretem. A masik magyar lany annyira nem self-confident, de meg van. Meg jon meg egy idosebb, Katalin. Aztan a fiatalabb feladja. Az ora kellos kozepen felall es koszoni szepen. Nagyon sajnalom, mert nem kell felni a nyelvtol. Se magadtol. Nem kell felni semmitol. Nem eri meg. Csak idot pazarolsz, ha azon parazol, hogy ugysem sikerul semmi es annyira tele vagy gatlasokkal, hogy jobban mar nem is lehetnel. En maradtam. Es kozben nagy beszelgetesek es mosoly egy fiatalemberrel. Persze este tanoulas, rewrite my notes es enekeles es egyutt.

Ha barkit erdekelne a training, in short: a jo carer titka, egeszsegugy, safety, meg care plan es daily log, meg ilyenek. Ha jol emlekszem. Na meg turelem, de az alap es empatia. Vajon melyik hianyzik belolem?

Januar huszadika, szerda

Reggel keles, mar fifikasabb a tortenet: bepakoltam elore mindent egy csomagba, mert mint kiderult, a konyhabol nyilo (common room) sloziban van furdoresz. Jeah. Nem keltem fel a reggelen meg alvokat a zakatolo gepi hanggal. Kv es nyugalom, meg Inga. Edes litvanian noci. Mivel ketten leleptek, ketten jottek ujak hozzank Inga es Vanda. Nem is ketten, Harman – mert meg hetfon elment egy srac. De o szo nelkul. Szoke volt es kekszemu. Mosolygos. Ennyire emlekszem.

Aztan training egesz nap. Fingom nincsnen mit vettunk, de megint 9am-5pm, kozben egy kis szendvics meg kvteja (mert itten a suliban az is jar) es Klaidasszal egyre tobb csacsogas.

Este megint Klaidas. Egyutt enekles (megint) es mentunk vacsorazni. Nem o hivott el oridzsin-ali, de megkert, menjek vele, vagyis johet-e velem. Marmint a trainingen resztvevoknek a HH altal adott vacsora. Hat persze. Mert hogy volt egy kis vizsga szerda delutan, mikozben nagyban zajlottak a practicing. Hoist* hasznalat (emeleogep mozgaskorlatozott vagy keptelen emberek reszere training tarsak segisegevel**), agytal felismeres es kipucolas szakszeruen, kateter csere, pads minden mennyisegben, meds es care plan. Szoval egeszsegugy felsofokon. A vizsga sikeresen lezajlott, mindenki atment az elso fordulon. A vacsi igazan iztelen es szar volt, de ingyen es Klaidas. Meg haza fele menet is. Es hat jo ejszakat. Elotte sokaig beszelgetes. Nagyon sokaig es regen ereztem magam ilyen jol. Megvallom, amr ram fert, de ezt ti is tudjatok... ugye.

Jah, a tesztekrol egy szot – nem en lennek, ha nem igy let volna: az elso nem erdekes, a masodik sem, de a harmadik. Ezt mar beszedek, mert hogy az elozoeknek jegyzeteltek (mert hogy el is felejtettem mondani, hogy mindenkirol keszult foto es mindenkinek egy adatlap, amirebe egesz heten jegyzeteltek az okos neneik) Szoval a teszt egyik kerdese a dressingre vonatkozott. Es hat volt egy valasz, highheel shoes, meg mini skirt, tights es tarsaik. Rohogtem egyet hangosan es inkabb a tobbi kerdesre koncentralam, ami igen szepen megtekergette a nyulvanyokat a koponyamban levo kocsonyas allagu tartalomnak. Szoval aztan meg adjuk oda a szomszednak es javitas. Szereintetek mit karikaztam be az opciok kozul? Igen.

*Hat persze, hogy itten is remekeltem, de legalabb volt egy jo napom. Tobben korbe alltuk az emelogepet. 3asaval mentek a versenyzok bundzsidzsumpoingozni vele – 1benne, 2iranyitja. Es hat ugy jot ki a menet, hogy mindenki mar beuldogelt, csak en nem. Es akkor a ket fiu a csoportbol szivesen felajanlotta segitseget, nekem. A procedura a kovetkezo volt: befekszel az agyba es onnantol kezdve eljatszod, hogy semmit sem tucc mozogni. Az agy egy-egy oldalan egy-egy ferfia all. Eloszor az egyik fordit maga fele (agy magassagot lehet elkepzelni). Megtamaszt az oldalamon, mig a masik berakja alam a hoisthoz tartozo anyaghordozo-zsakizet. Aztan a masik fordit maga fele. Magassag ugyan az (laban tamaszkodva, mig fogja a derekamfenekem, veletlen). Aztan hatra es utra fel. Lassan osszehajtogat a gep es szallit. Aztan a fiatalemberek azon tustenkednek, hogy biztonsagosan landoljak a toloszekben. Igen. De legalabb ket igen szep pasi rakosgatott ide es oda. Meg egy pipas a szep napra.

** A fiatalember, aki nem Klaidas volt, regen a HHnek dolgozott, de atment mashova, tobb a love es jobb a company. O most egy fiatalemberre vigyaz, aki szinten 30 es total le van benulva, mert balaesete volt, motor. Es most 2 naponta ki kell mosni a a gyomrat (leven a perisztaltikus mozgas onmagatol hat nem nagyon megy) es csak a fejet tudja mozgatni, de jarnak bulizni, meg baratokhoz, meg berug es haza kell szallitani, mert ihajj. (Megjelenes: uff. Magas. Napbarnitott. Mosolygos! Kek szem es fantasztikus test.Ugy latszik, valami soha nem valtozik. Ha valami gyonnyorkodteti a szmet, mosolyt csal az arcodra es maris boldogabbnak erzed magad. Ugye?)

Januar huszonegyedike, csutortok

Tanulas es baratkozas. Egeszen pentek hajnal 2amig. Mindekozben – training. Ha jol emlekszem mar beszarasos alapon osztottuk az eszt, mert deleleott meg egy kis safety management, delutan abuse and neglecting. Egy kicsit felpaprikazodtam es nem csak a hihhetetlen tudashalmaz felett erzett banatomban, leven kezdett szetszakadni az agyamn heleyn tatongo szivacshalmaz, hanem felismertem kik azok akik akar perelhetoek is lehetnenek, ha Londonban teszik azt velem amit es nem Magyarorszag, Budapest –igaz, amit en hagytam (ertve mind fizikai, lelki, financial (bar ez a legkevesbe jellemzo), institutional es egyeb modon), de mit tehettem volna. Peldaul amit most, eljottem jo messzire. Ha a multban vannak fajdalmas pontok, mikor felidezodnek, sajna nem valnak szeppe. De allitolag van egy technika, amivel meg lehet tisztogatni a rossz emlekekek, szeppe varazsolni oket es elraktarozni. Szerintem elkezdtem, es csak remelni tudom, hogy eleg lesz ra ez az elet. Kar, hogy akik bantanak, nem mindig tudjak. En mar egyre jobban, igy kerek bocsanatot. Meg eloben is. Es mar nem is vagyok annyira tuskes, mert szerintem meg mindig jol erzem magam, megha ketelyt is ebresztene barkiben tavolletem. Ennyire meg sosem voltam kozel on-magamhoz.

Szoval training. Abuse megbeszeles es mappa leadas. Jah, mert hogy tesztek, meg szobeli vizsga es meg hazifeladat is! De megoldottuk. Leadtam 5pm -ami vices volt, mert idod nem volt ra, szinte semmii: 4.45pm ora vege es van 10 perced kitolteni a 3 oldalt- aki native, biztos konnyedebben veszi az akadalyokat. (Bar visszanezve, ez sem biztos). Neha a kerdesnel megallt a tudomany, de kikerultem es rohantam tova.) Szoval common room, egy kis skype es Kalidas vs pub. Egesz heten ment a keres, menjek, menjek – de feltem. Ha en sor kozelebe kerulok. De elindultam vele, es most jon a romantikus resz; miutan a common roomban a laptopban megnyitott word doumentumon keresztul litvan-angol szotarban kifejezve erzelmeinket elfogadtam a meghivast. Mint a filmekben: csak azt latod, embereke csacsognak, elvezkednek es ket ember kozben titkos castornan ertekezik az elet ertelmerol es a szerelemrol. As tava miliu.

Aztan ket par –Marta&Lars, Me&Kalidas- elmentunk a pubba. Darts es sor, aztan meg pool. Kozben beszelgetes, meg az asztalra kikeszitett szendvics-alapanyagokbol szendvicsgyartas. Es kozben neha-neha cigi, azaz megbeszeltuk a megbeszelni valot. Es hogy mi tortent utana, az maradjon az en titkom.De egy biztos: no vagyok, csak egy kicsit elfelejtettem mert hagytam magam bantani. Es akkor smot megint nem fogom hagyni, mert annal ertekesebb vagyok. Mert ugye hogy ugye.

Januar huszonkettedike, pentek

Vege a trainingnek. Mivel eleg keson fekudtem le, igy a korai keles egy kisse megnehezitette az eletem. Kettopm agyban, 6am mar talpon a konyhaban.

Hat reggel mar sikerult alakitanom magam, hiszen Klaidas megkert reggel ebresszem fel. Ami ket sor es hajnalig beszelgetes utan nem tunt lehetetlennek, de reggel. Alltam a ferfi szoba ajtaja elott. Mint a gimi kirandulasoknal. Lany szoba, Fiu szoba. Itt mar noi esferfi. Bar nem tudom, hogy van-e kulonbseg – vagy cask tul komolyan vesszuk magunkat. Inkabb igen. szoval alltam a szoba elott es arra gondoltam, hogy hat pasival tomott vaksotet szobaba kell betamolyognom es a sarokban levo agyon alvo litvan fiatalembert felebresztenem. Inkabb tea fozes. Aztan gondolkodtam meg egy kicsit. Szendvics keszites. Aztan johetett a menet, hiszen megigertem es hat nem tartan a szavam nem nagy boldogsag, ugye. Mely lelegzet. Ajto nyikorgas – bazd meg, suttogom. Tovabb nyikorog. A feny beszurodik, gyorsan becsukom magma mogott az ajtot. No, most meg semmit nem latok. Fasza. Jobbra a sarokban levo agy. Aham. Oda slattyogok. Bazd meg. Az emeleten felult valaki. Nem akartam hogy barki eszre vegyen, vagy felebresszem vagy... Oda hajolok `Pszt!` - teszem az ujjam a szamra jelezven, hush. `Sorry, I have to wake him up...` - majd sikeresen lehajolok es megsimogatom Marcus kezet. Klaidas, aki meg felult mar, hiszen vart ram, mosolyog es nem erti mit csinalok. Legalabb valakinek jo kedve van. `What are you doing Anna?`...

Shame on me. Igy kezdodik a nap. Siekrult megint magamat hoznom, vagy a formam, vagy mit. Kierkezik a konyhaba es mosolyog. Megertem. Aztan nyugalomban es bekeben uldogeleunk, olvassuk a vizsgaanyagot es kavezunk.

Mindkettonk interjuja feltizkor van. Am. Az enyem negyven perces. Minden antive speakernek harminc vagy annal kevesebb. Sebaj, legalabb csacsogok. Mondjak, hogy ne izguljak, minden rendben. Kerdeznek es valaszolok. Dorzsolom az ujjaim, mocorgok. Aztan feladom es belazitok. Es ha nem jon ossze? Akkor mi van? Semmi.

Az interju utan meg van egy ki-s-kepzes. Megvallom, mar nem nagyon tudtam oda figyelni, sot. De sebaj. Szerintem mindenki megerti, mert hat a csoport fele mar el is utazott. Paran meg lementunk a mini-fogadasra (tea and cookie, of course.)

Klaidas sehol, de nem is akartam keresni, gondoltam ha jonni szeretne, majd jon. Ingaval elmentunk bevasarolni a csaladnak – charity shop, ahol a kincseket tartjak Angliaban. Charity shop, ahol minden emlek eletre kel.Es Ingatol meg kaptam ajandekba macit - Mr Bean macija. Edes draga.

Aztan vissza a szobaba, mert pakolnom kell. Probaltam megvaltoztatni a vonatomat, hogy szombat reggel menjek cask vissza Londonba, de nem tudtam. Szerettem volna maradni, nem engedte a JoIsten. Nem volt coach a vonathoz. Igy remego kezzel, fajo szivvel, pillangokkal tomott gyomorral neki alltam pakolni. Kopognak. Inga mar kettesben is hagy minket. Szunet.

Aztan elmentunk setalni. Aztan elkoszontem. Aztan kikisert a buszhoz. Jelenet. Csak a buszon kesdtem el szomorkodni, hogy egy hetet kaptam. De az az gy het megmarad egy majd sok szerettel emlkeszem ra vissza. Koszonom, hogy volt ez az egy hetem.